Május 21. Tegnap még szó volt arról, hogy ma Yaqoobbal filmet nézünk, de csak pletykaszinten. Ez valósággá vált, megnéztük mindannyiunk kedvence, a Mulán című Disney-rajzfilmet, egyiptomi dialektusban. Jó volt, a szinkron nagyon jó minőségű, bár a dalokból alig értettünk valamit. Gimis olaszóráinkon volt egy ilyenünk, ott a Bambit néztük olaszul, aztán mindig nyafogtunk, hogy nézzük meg újra. Badr nem jelent meg (ezért is tudtuk végignézni a rajzfilmet), el lettünk eresztve, én mentem a pénzes campusra, Khalidiyába, mert a szokással ellentétben (hogy minden hónap elején kapjuk meg az előző havit) elérhető számunkra a májusi ösztöndíj. Kapóra jön utazás előtt. Gondoltam egy merészet, és ha már ott voltam, megpróbáltam ott elkölteni ebédemet. Bementem, majd jöttem is rögtön kifele, gyanús volt, ha fiúk nincsenek, akkor nekem sem ott a helyem; igen, a hímek menzája egy emelettel lejjebb van, az alagsorban. Az ebédjegyeket (kúbón, aki nem értené: kupon) itt is fel lehet használni, nagyobb a választék, frissebb is, és van még egy másik fontos tulajdonsága az itteni fogásoknak, van ízük. Marhát azonban még itt sem képesek sütni, a fogaim úgy járnak a falaton, mintha trambulinon ugrálnának, de szaft egész jó pörköltösre sikerült. Yoshihiko és Takumi érkezett a délután, hogy az én gépemről foglalják le a repjegyüket Szíriába, bár az okát nem tudom, miért preferálják ennyire a magyar billentyűzetet, mert tegnap este is próbálkoztak. Spontaneitást színlelve elkalandoztam egy szúkba nem messze, a múltkor láttam a buszról, gondoltam, benézek, hátha van valami érdekes. Hát, vettem pár könyvet, egy ötnyelvű kisszótárat, ami valójában hatnyelvű, mert ők az arabot nem számoljákbele érthető módon. Ez az aluljárókiadás is hasznos nekem abból a szempontból, hogy megőrülök, ha egy szó nem jut eszembe az adott nyelven, de három másikon igen. Ilyenkor az történik, hogy bedobom a másik hármat, amit természetesen senki nem ért, és bámulnak, de amikor már nem kell a szó, beugrik. A másik könyvecske egy arab nyelvű héber nyelvkönyv. Hát pont a héber az, amit a közeljövőben nem tervezek, inkább tisztába teszem más nyelveimet, mintsem újabb megtanulhatatlanba fogjak, de majd egyszer insalla. A harmadik az maga az álom, a címe magáért beszél: „Miért is szükséges egy másik feleség?!”. A két írásjel együttes jelenléte miatt nem derül ki, hogy pro vagy kontra, majd beleolvasok.