Július 11. Mindenkinek elhúzódott a tegnap éjszaka, így egy óra felé ébredeztünk csak, és mentünk francia nyelvórára. Kedves emlék rémlett fel, amikor Maryam az egyik példában felemlegette a Bernard és Bianca a kenguruk földjén c. rajzfilmet, ha jól emlékszem, két egérről, és egy albatroszról szól, és nagyon aranyos, a többiek nem is hallottak róla. Tegnap éjjel Peti megjegyezte, hogy amikor először beszéltünk, jót kuncogott magában az akcentusomon, mármint a magyaron, mert elég régóta nem beszéltem már. Herold Belgyógyászat c. könyvét olvastam, és bár kb. csak a kötőszavakat értem teljes bizonyossággal, így is a nyolcszáz oldalas könyv felét kiolvastam, és egy csomó mindent tanultam a közismert betegségekről, és más nyavalyákról. Nagyon érdekes, amit az alkoholmérgezésről, vagy az influenzáról ír, különösen a statisztikák rettenetesek. Végignéztem a felsorolt májbetegségeket, meg a reumatológiával foglalkozó fejezetet, amit hálistennek hathatósabban kezelnek, mint a Švejkben (ez, a szimuláns rész a kedvencem). A XI. fejezet a fontos fertőző betegségekkel foglalkozik, az az egyik „legkedvesebb” fejezet, ott röpködnek a milliós halálozási számok. Igazából nem is a sokkoló számok a legrosszabbak, hanem, hogy egy csomó dologra nincsen gyógymód, mert még az okát sem lehet pontosan tudni. Ha fordított szemszögből nézünk az egész könyvre, akkor ez egy vastag receptkönyv ahhoz, hogyan, és hányféleképpen lehet meghalni. Nem ajánlom kezdő öngyilkosok figyelmébe, egyik rosszabb, mint a másik. Amit nem értettem, abban Peti segített, de ennyiből még egy rendes kuruzsló sem válna belőlem, viszont kíváncsiságom, és betűéhségem kielégíti.