Július 22. Yaqoob ma vigyorogva kérdezte, milyen volt a buli, mert tegnap este ő is ott volt a Szúk Mubárakiyyán, Yoshi és Ali is mondta, hogy mintha látták volna, bár nem hittünk nekik. Salome ma boldog névnapot kívánt, miután Takumi újságolta neki. Tegnap éjjel még átugrottam Ksaweryhez, akkor beszélték Yoshihiroval, hogy a cseh Klárának ma lesz a születésnapja, és mit szervezzenek. Gúnyba mártott savanyú szavakkal megjegyeztem, tök imponál, hogy mindketten elfelejtkeztek az enyémről, de készülnek egy cserebogár bájával rendelkező sznob ribancéra, akit majdnem mindenki utál. A célzás le sem esett, és kár is ezen problémázni, de a gondolat, hogy Klárának gyárkéményeket egyszerű kipufogócsővé alázó mértékű dohányzása megharmincszorozza számára a tüdőrák, és más egyéb fájdalmas orvosi nyalánkságok esélyét-kicsit felvidított. Egyszóval dögöljön meg, én meg egész nap gépelek, és nem haladok. Este aztán megint átmentem a lengyelhez, hogy hátha éhes, rendeljünk kaját, hát, az egész távol-keleti szekció nála volt, japán filmet néztek, azt, a komédiásokról, és engem még csak meg sem kérdeztek. Amikor megkérdeztem, nem éhes-e valaki, elkezdtek röhögni, hogy most ettek, a Klára-bulin. Köszi.