Március 19. Salome kisfiúsra vágatta a haját, a szám eltátottam, amin percekig röhögtek a koreai csajok. Yaqoob órája alatt betoppant Ibrahim, és végítélet-stílusban közölte, hogy aki nem marad itt a nyárra, annak nem fizetik ki a repülőjegyét. Egy újabb indok tehát, hogy maradjak. Úgy tudom, hogy ez tavaly nem volt, lehet, hogy csak Ibrahim találta ki a menekülő néptömegek megállítására, mert a társaság felének esze ágában sincs ittmaradni, és nem a nyári várható hőmérséklet miatt. Badr órájára is bejött, már csak megszokásból, hogy fontosnak tűnjön, majd amikor kiment, Badr parodizálta. Akkor nem csak mi gondoljuk, hogy hülye szegény. Megint kvízjáték volt, lezavarta egy órában, és jöhettünk haza. A feladat az volt, hogy az öt feltett kérdésre szimpla egyszavas választ kell adni, de minden válasz ugyanazzal a betűvel kezdődjön. Rádióban hallani ilyet, itt is van, meg odahaza is talán. Pl.: „m” betűvel kezdődő híres kuvaiti étterem? Bár nem ez volt a helyes válasz, mindenki ordította, hogy McDonald’s. Ki legyen az első, erre benyögtem, hogy Ksawery, mire mindenki vette a lapot, és együtt nógattuk. Badr látszólag nem törődött ezzel, majd szemrebbenés nélkül felszólította. A teljesítménye… nos, legyen elég annyi, hogy „s” betűvel kezdődő szavakat kellett mondania válaszul, de az első kérdésre csípőből „b” betűs választ adott, volt röhögés, helyre kellett volna mennie, aztán kapott még egy lehetőséget, majd amikor a második kérdésre is „b”-betűs szót mondott, akkor helyreküldték, hogy tanulja meg az ábécét.  Paulina és Viktória tegnap menyegzőn voltak, ismerős ismerőse meghívta őket, és végre kimaradhattak éjszakára. Elmondásuk szerint a lányok majdhogynem versenyeztek, kinek van ribancosabb ruhája (a győztesen egy 15 cm hosszú szoknya volt, vagy inkább öv), majd amikor megneszelték, hogy jönnek a hímek, mind magára kapta a kendőt, meg a lepedőt. Azt mondták a kaja jó volt, de majdnem a torkukon akadt, amikor meglátták az egyik nászajándékot, egy kanárisárga Mercedes-t.