Június 3. A tegnapi intenzív látogatással nyert napot pihenésre használtam fel; kellett is, mert lassan a lábujjaim kezdenek kopni. Kis hamai városnézésre szántam el magam, meglátogattam a noriákat, a fából készült vízikerekeket a folyón, amik az Orontész vizét segítették fel a vízvezetékekre.
A citadella csak egy domb, több nem maradt belőle, viszont nem messze a Nagymecsettől megcsodáltam a keresztény szakaszt, az orthodox templomot, és egy utcára tőle a sok szeszboltot. Tegnap még gyorsan megtanítottam a lengyeleket az lényegesebb arab számokra, eddig hasraütésre adtak egy összeget, ha apróról volt szó, pedig egyszerű, egy a vonal, pötty a nulla, öt a karika. Holnap ha minden jól megy, Lattakiába utazok, a tengerhez.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.