HTML

300 nap Kuvaitban

"Zavarban voltam, mert épp imaidőben értem haza, és az emeleti imaszőnyeg csupán két méterre van az ajtómtól...richtig ilyenkor nem találja a kulcsát az ember..."

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Címkék

Címkefelhő

Friss topikok

2008.07.29. 22:56 -md-

Kétszázhetvenkettedik nap – Peti távozása

Július 28. Reggel megint keltem, mentem az útlevélért, de nem volt a helyén senki az emeleten, úgyhogy majd holnap. Az én török kendősgyöngyöm, Nesrin mondta, holnap le kell adni az adminisztráción az útleveleket, úgyhogy nincs mese. Petinek zsúfolt napja lesz, úgyhogy szaladtam az egyetemi shop-ba (kép itt), vettem neki, meg Ksawerynek egyetemi logós (az ugyan nem címer, pedig annak szánták) pólókat, mert ő még a saját méretét sem tudja. Yaqoob dolgozata kritikán alul sikerült mindenkinek, pedig a három témából kettő próza volt. Már a lengyel sem izgatja magát emiatt, ami nagy szó, most azzal foglalkozik, hogy dobozt szerezzen (én is vadászok), hogy hazaküldje postán a könyveit. Én is erre fanyalodok, csak az a gond, hogy nem lehet mindent beletenni, mert egyrészt minden csomagot kibontanak, másrészt átvizsgálnak, és kiveszik belőle a szerintük belső információkat tartalmazó, kémkedésre alkalmas dolgokat.  Kérdés, mik ezek. Ibrahimról ma nagyon meg kellene erőltetnem magam, hogy rosszat írjak, mert nem problémázott, hogy sokan máshol járunk lélekben, nem állandóan az állapothatározók birodalmában. Salahnál már csak szerzőket, és könyvcímeket magolunk a középkori muszlim szellemi életből. Összeállítottam egy szép nagy csomagot Petinek, vigye haza nekem, és délután együtt bementünk még a piacra, hogy egy étteremben búcsúest jellegű összejövetelt tartsunk. Yoshi jött el, Ksawery meg késett, mert egy könyvesboltban csorgatta a nyálát, de elhozta egy Khálid nevű ománi haverját is, aki remek társaságnak bizonyult. Estebéd közben Ksawery angliai munkásélményeit hallgattuk egy pattogatott kukorica-gyárról, ahol egyik ismerőse azzal, hogy egy 90°-os fordulatot téve egyik futószalagról a másikra tette a csomagokat napi nyolc órában, többet keresett egy hónap alatt, mint egyetemi professzora odahaza. Petinek nem adták oda azt a nyomorult papírt, ami igazolja ittlétét és szakmai gyakorlatát, elkuvaitiaskodták a dolgot, elvileg csomagküldővel utánaküldik, hát, nagyon remélem, hogy így lesz, mert nem tud másként beiratkozni következő félévre. A tartózkodásiját elpecsételték amikor jött, egy hónappal korábbi stempli volt ütve mindenhová, mint az engedély szólt, de csak nem lesz ebből gondja. A piacon Yoshi, és Ksawery beszereztek egy-egy öltözet dishdáshát, énnekem van egy jó helyem, már messziről szokott integetni a boltos, és örül, hogy hozom oda a kuncsaftokat. Jó hely, azért mutatom másnak is. Visszaindultunk, Peti fejest ugrott a csomagokba, a kis herceg meg kitalálta, hogy ha már Yoshi ismét leborotválja háromcentis haját egycentisre (mint a múltkor tettem neki én), akkor ő is. Régóta kacérkodik a gondolattal, és én mindent megtettem, hogy visszatartsam, de- mint sokszor az én esetemben is- a hülyeséget nem lehet megfékezni. Nagyon kíváncsi leszek, mit szól majd ehhez a barátnője, fogadtam vele, hogy ugyanazt, amit én. A végeredmény tragikus lett, eddig is kétségbe lehetett vonni, mennyire hasonlított Exupéry figurájára, de most már köze sincs hozzá. Nekem a Jumanji c. filmből jutott eszembe a kissrác, aki csalni próbál a játékban, és ezért büntetésül kismajommá változik, na, őrá hasonlít most leginkább. Ezt a többiek is nagyon találónak vélték, így azonnal indítványozták, hogy Adnán töltse le a filmet, és mától így fogják hívni. Áh, neki tetszik, és ez a lényeg. Fél éjfélkor jöttek a kuvaiti tutorok Petiért, hogy kivigyék a reptérre, és akik ismerték srácok mind levonultak elköszönni. Elég sok időt töltöttünk együtt, és számomra is nagyon kedves volt ittléte, az egyik legjobb pillanatban jött anyanyelvi társasága. Magamtól ki nem nyitottam volna olyan könyveket, mint amikhez az ő révén jutottam hozzá, és rengeteg számomra kifürkészhetetlen orvosi dolgot  el is magyarázott. Nagyon örülök, hogy nem vagyok orvos, mindazonáltal csodálom őket bátorságukért. Örömömre szolgált őt ismerni, bár a múlt idő remélem helytelen szóhasználat. Este kaptam még egy üzenetet tőle, hogy szerencsére semmi problémája nem akadt a határon, és még túlsúlyt sem kellett neki fizetnie. Innen tolmácsolom neki a japánok, és a lengyel üdvözletét, és irigységét, mert ezeket a sorokat már otthonról olvassa.

1 komment

Címkék: hivatal kis herceg tanora elmentem japanok


A bejegyzés trackback címe:

https://300nap.blog.hu/api/trackback/id/tr37591835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ecó 2008.07.30. 19:13:20

Ksawery levágatta???????????? Hadd nézzem meg!!!! ;DD