Július 10. Egy csomó új dolgot tanulok. Peti elmondta, hogy bármi baja volt is az embernek, akkor is teljesen fel fogják boncolni, és nincs kifejezetten elragadtatva ettől a hentesmunkától. Az agyat is kiveszik, aztán az ember hasába teszik állítólag vissza, a helyére meg egy fehér kendő kerül. Imádom ezeket a kulisszatitkokat, és eldöntöttem, nem hagyom magam felboncoltatni. A héten lesz három félévi nagydolgozatunk, ez tartja lázban az osztályt. Salahhal ma ókori görög történelmet tanultunk (ez volt a cím is), vagyis megtanultuk azon kalifáknak a nevét, akik megrendelték a klasszikus görög művek arab fordítását, illetve a fordítókat. Sajnos felröhögtem, amikor azt mondta, „Potollijómosz”, vagyis Ptolemaiosz, mire azonnal felszólított, de hehe, tudtam a választ. Délután volt egy jó kis intenzív lengyelórám, és már tudok egy egész kifejtett bemutatkozást nyújtani kicsi életemről, a számok azonban igazi nyelvtörőt jelentenek. Ksaweryről kiderült, hogy éjjelente általános korrepetálás tart arabból a többieknek. Mindenki, aki az előző félévben a gyengébbik csoportba járt, őt látogatja, mert ő magyarázza el angolul az aznapi óra anyagát. Nem tudom, hogy várják el, hogy szemináriumi dolgozatot írjanak, ha még az óra anyagát sem értik meg szegények. Órán természetesen mindig van mód, és kétszer is rákérdeznek, megértettük-e, de senki nem meri mondani, hogy nem, mert már az alapokkal bajaik vannak. Ksawery tanár alkat, és marha rendes tőle, hogy ilyenekre vállalkozik, és a türelme, hogy Bábát is kezelni tudja. Az a nyomorult tegnap éjfélkor kopogott be hozzám, hogy nézzünk filmet, de Bábá, tanulni kell. Reméltem, hogy feladja. Látta a szobámban a képet, és rákérdezett, hogy Mozart kicsoda, és mit csinált? Nem arról van szó, hogy számonkérem rajta „műveletlenségét”, de az én filmjeim nagy többsége európai, és mit tud az neki mondani? Álszentség is, mert azért inkább arról van szó, hogy nem vágyom a társaságára.  Este megnéztük közösen a Picasso kalandjai című örökzöld svéd filmet, egyedül én voltam elájulva tőle (sokadszorra is), a többiek igen nehezen viselték. Hát, ehhez is kell egy hangulat, meg tolerálni kell a stílust. Ha jól emlékszem, a Pesti Színházban megy egy adaptáció, azt ajánlom mindenkinek, mert nagyon ügyesen színpadra tették a filmet. A film után ment Ksawery korrepetálni hajnali egykor, amit csináltak háromig, majd hajnali ötig Johnny Bravo –rajzfilmeket néztek. Én is mennék a társaság miatt, de két erős dohányos egy kisszobában nekem sok.