HTML

300 nap Kuvaitban

"Zavarban voltam, mert épp imaidőben értem haza, és az emeleti imaszőnyeg csupán két méterre van az ajtómtól...richtig ilyenkor nem találja a kulcsát az ember..."

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Címkék

Címkefelhő

Friss topikok

2008.01.09. 16:09 -md-

Százhetedik nap – Vizsga

Mondhatni csodás napra virradtunk, majdnem húsz fok, verőfény, egyedül a portásfülke beázása nedvesítette meg a mai napot. Mindenesetre ideális egy arabvizsgához, az elsőhöz, Yaqoobbal. Velünk párhuzamosan vizsgázott a középső csoport is Salah-nál, ezalkalomra összegyűlt a csoport, mert hetek óta vagy ők nem jönnek, mert nincs tanár, vagy azok, mert nincs diák, és két tanulónak ők elvből sem tartanak órát. A vizsgadrukk lázában nem égett senki (bár Yoshihiro, nagyobb biztonságban érezte magát mellettem, így átült hozzám), mert nyílt titok, és Yaqoob is közölte, hogy amúgy bármit is írunk, nem bukik meg senki, hanem irány a középső, de azért próbáljuk meg jól megcsinálni. Amivel nem is lett volna probléma, kivált, mert rendesen elmondták, mire számítsunk, egy kivétellel. Ez pont az utolsó feladat volt, a párbeszédírás. Az osztály szentségelt (a keresztény fele). A feladat azért volt határos a lehetetlennel, mert Yaqoob a könyvből emelt ki egy dialógot, illetve annak összes szavát, hogy írjuk újra az összes szó felhasználásával az eredeti dialógot. Mondjuk egyszerűbb, és értelmesebb lett volna újat íratni, de azon akadtunk ki, hogy a párbeszéd pont arról szólt, hogy a hülye szöszi keresi a wizárát, a minisztériumot, és a posztoló főtörzzsel magyaráztatja el, merre kell menni. Nagyon értelmes, mert először három sorba tördelve elmeséli, majd megkérdezi, „ugye, kocsival van?”, mire a ribi nemet mond, és újabb három sor másik magyarázat következik, hogy jut oda gyalog. Ha már így benne vagyok, akkor elmondom, mi a slusszpoén (ilyen, amikor Ibrahim a humoránál van), elmagyarázza, hogy jut oda, de hozzáteszi, hogy ne menjen, munkaszüneti nap van, mert ma van Újév napja. A nő rácsodálkozik, hogy mik vannak manapság, majd lelép. Ha itt nem tanulta meg valaki, merre is van kocsival és gyalog a sóhivatal, akkor nem tudja megcsinálni a feladatot. Míg vizsga után mindenki ezen fortyogott, addig a középső sem volt túl vidám, mert az ő vizsgájuk egy alternatív fordulatot vett, bejött Salah, adott nekik egy kérdést, otthagyta őket húsz percre, majd mondta, ennyi volt, mehetnek. Tulajdonképpen minek keltek ma fel? Aztán Klára, a szőke démonlelkű cseh lány (akinek az egész arcát beterítő Gucci napszemüveg a fétise), mindenkit elhívott a városba megünnepelni, hogy a középső végzett a vizsgájával, a szokásos kedves domina stílusában (Ott leszel, kutya! És ugatni fogsz! Én parancsolom!), úgyhogy négykor közös evészet. Nekünk még holnap Ibrahim, aki elfelejtett tájékoztatni, mit is kér számon, de a többieken sem látom, hogy lelki betegek lennének. Én viszont az leszek, mert ma is lekérdeztem a személyim állapotát a géphangtól, aki, vagy inkább ami olyasmit próbált mondani, hogy ha beadtam az igényemet, menjek be, és ha van hiányzó dokumentum, akkor izé, és jöjjön be az ügyfél, szóval semmiképp nem mondta egyértelműen, hogy kész van, de azt sem, hogy nem. Újra akartam tárcsázni, hogy ismételje már meg, hátha többet fogok fel belőle, de egyszerűen nem lehet őket elérni. Ez morcossá tesz, főleg, hogy Yoshihiroé gond nélkül elkészült. „Természetesen” én voltam az első, aki megérkezett a délutáni találkozónkra, az al-Muthannába, ha négyre beszélünk meg valamit, az legalább fél ötöt jelent, úgy látszik egyedül én nem tudok leszokni a pontosságról. Megjött Venci, Takumi, a két Yoshi, a két cseh lány, és Aslı. Beültünk a Szúk Mubárakiyya mögötti egyik kis ivóba, pontosabban kiültünk, mert a zsenik ragaszkodtak ahhoz, hogy szabad ég alatt teázzunk. (A City Centre-ben vettem ismét egy szerpentinsprayt, azzal szórakoztunk legalább) Mikor kellően átfagytunk, és kitárgyaltuk a középső csoportot, az idióta Ibrahimot (utánzóverseny, jó, hát én nyertem, de nem voltam az igazi. Hozzáteszem, magának Ibrahimnak sem sikerül mindig olyan ibrahimos fatalizmussal morogni, hogy mushkila kabíra, nagy probléma, vagy azt, hogy „te nem vagy jó!”), ki hova utazik, és más szaftos témákat, csatlakozott hozzánk Haddzsi, és Salumi. Haddzsi nem maradt sokáig, ma éjjel utazik Moszkvába, majd egy hónap múlva találkozunk. Már Takumi, és a két Yoshi is pedzegeti, hogy utaznak, Indiába akarnak, buddhistamód megtisztulni, bár nem azok, legfeljebb mint a Madonna, csak mondja; Takumi egyébként ma átköltözik egy másik szobába, pusztán vallási okból, hogy megszabaduljon a „múlt sötét árnyaitól”, melyek eddigi szobájában kísértették. Továbbálltunk, meleg helyet keresve. Aslı se szó se beszéd, elment kiállítást nézni, indítványom, hogy menjünk utána, elakadt a cseh lányokon, mert ők holnap mennek. A céltalan tébolygásban megpróbáltam őket a múltkori kis étterem felé terelgetni, ahol Ksaweryvel költöttem el a búcsúvacsoráját. Ez a hely nekik is nagyon tetszett, meleg is volt, olcsó is, hangulata is van, maradtunk, újabb igényes témákat elemezve, mint a török Ali szexuális életét. Róla most az a kép néhány hete, hogy ő a nagy muszlim. Ehhez képest rendszeresen kölcsönkéri Yoshihiko japán diáklánypornó dvd-jét, sőt, a múltkor botrányt csapott, mert Haddzsinál volt a dvd, és azt hogy képzeli, mert neki most kell, azonnal. Merthogy annyi ideje van, el kell üsse valahogy. Régebben érdeklődött a laptopok ára iránt, hát most vett itt egyet, és a többiek egyöntetű bevallása szerint órák után kitelepszik az Internet place-re, és naphosszat csak pornót tölt le. Most, hogy visszagondolok, nemegyszer láttam őt ott fényes nappal én is. A nagy török muszlim ezután kifejtette, hogy a lányoknak nem lenne szabad megengedni, hogy együtt tanuljanak a fiúkkal, mert elveszik az eszüket. No nem az övét, a többiekét. Ehhez képest minden alkalommal –és ezt én is tanúsítom- ott sündörög a lányok körében, és teszi, próbálja tenni nekik a szépet. Aztán szalad oda Takumihoz és mondja, hogy juj, Salumi rám mosolygott, és amikor odanéztem, engem nézett. (Ha valakinek belemászol az arcába, szerencsétlen mit nézzen? Keresi a kijáratot, vagy valami éles tárgyat) Takumi ezt nem érti, mert Salumi kedves lány, mindenkivel ezt csinálja (és tényleg aranyos), nincs ebben semmi furcsa. De nem, mert Ali érezte a különbséget (!) (vibrálás, interferencia, angyalkák, csengettyűk?), és tudja, hogy minden lány visszatartja a lélegzetét, ha elmegy mellettük, nehogy azonnal rávessék magukat, és sajnos ez a tudat teszi őt is gyengévé, hogy szegények mennyire szenvednek, ezért lesi őket órán a tanár helyett. Ezt mind komolyan is gondolja! Ennél épületesebb témára nekünk nem futotta, még depresszív élményeinket is bedobtuk a közösbe, hogy feldolgozzuk egy nagy röhögés formájában. A legnagyobb csend akkor volt, amikor elhangzott a kérdés, „mi volt az eddigi legjobb élményed Kuvaitban?” ezen a ponton mindenki visszasüllyedt a depresszióba, a következő röhögésig. Joel felhívott, már én is akartam, nagyon rendes, megengedte, hogy betegyem hozzá néhány cuccomat, amit nem viszek haza, és felkért, hogy február 17-én lesz valami iskolai mókájuk, farsangi szezon, tehát valamiféle karnevál dolog, és tudnék-e szerepelni a gyerekekkel. Hát persze, hogy tudnék, nem baj, hogy ingyen, legalább nem érzem magam annyira az adósának, jó móka lesz, és még több is lehet belőle. Elbúcsúztunk a többiektől, ők maholnap utaznak haza, Salumi Grúziába, Krisztina Csehországba, Klárát nem tudom, nem is nagyon érdekel, ő még mindig ellenszenves. Azért volt pár megnyugtató dolog a mai este, mégpedig Haddzsi is a személyi elkészülte előtt utazott haza, (félő, hogy én is így fogok) és Salumi nem is fizette ki azt a 20 dínáros büntetőilletéket, okos lány, feltornázta magát valami kisfőnökhöz, aztán mondta neki, hogy ő tanuló. A kisfőnök felnézett az újságból, mondta jó, menjen, majd ismét csak elmélyedt az újságban. Így már nyugodtabban alszok.

1 komment

Címkék: hivatal ali tanora elmentem japanok


A bejegyzés trackback címe:

https://300nap.blog.hu/api/trackback/id/tr33291010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Józsi 2008.01.10. 13:13:17

Sok-sok szurok a következő vizsgához (is)!
süti beállítások módosítása