Ígéretemhez híven, az első kisebb fotócsokréta. Yoshinál voltunk, és leszaladtam egy pillanatra, feldobtam a sminket és a ruhát.                       Ksawery akart egy köös…

Ma megint csak morcos volt Salah, átküldte az új kínaiakat a kezdőbe, csodálom, hogy engem nem. Mondjuk, mikor hazajöttem, egészen elbeszélgettem a portással. Ja, korán hazaértem, mert Khalíd, a másik tanárunk megint talált magának tanítás helyett valami kellemesebb…

Ma reggel a vérvételes móka várt ránk, mentünk, bejelentkeztünk Mohamed Sultannal, aki az előtérben felállíttatta a lányokat, hogy várakozzanak, a fiúkat leküdte egy emelettel lejjebb. Hogy ennek mi értelme volt, azt nem tudom, mert aztán közös buszra szálltunk, és elhajtottunk…