Beköszöntött az egyhetes téli szünet, mindenki zarándokol, Eidet ünnepel, a külföldi ösztöndíjasok meg nem tudnak magukkal mit kezdeni. Egy egész hetünk van, az első tanítási nap december huszonnegyedikén lesz. A vakáció kicsit előbb is köszöntött be, mint vártuk, Yaqoob bejelentette, nem tartja meg a harmadik óráját, mondjuk hálisten, mert a gambiai csodagyerek Bábá kitalálta, hogy három hónap itteni, és ki tudja mennyi máshol eltöltött arabtanulás után nem találja a „k” betűt a szóban. Halálos csend, még a világ toleránsai japánok is néztek, hogy most ezért leállunk tíz percre. A sivatagi kirándulásról nem esett szó, ellenben Yoshival tervezünk valami evészetet még a héten valami étteremben, mert Ksawery elvileg pénteken lelép, de nyilván kimegyünk könnyezni is a reptérre (a másik oka, amiért kimegyünk, hogy ott tiszta a WC). Ma bementem a városba, és én is megvettem a két szemeszter közti szünidőre a repülőjegyemet a család nagy örömére. Természetesen még nem mondom meg, mikor utazok, mert lesz majd egy kis szünet a blogban.