HTML

300 nap Kuvaitban

"Zavarban voltam, mert épp imaidőben értem haza, és az emeleti imaszőnyeg csupán két méterre van az ajtómtól...richtig ilyenkor nem találja a kulcsát az ember..."

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Címkék

Címkefelhő

Friss topikok

2007.11.07. 22:54 -md-

Negyvennegyedik nap – Magad uram, ha szolgád nincs

Ibrahim kitalálta, hogy rendezzünk még egy osztálykirándulást, mindenki helyeselt, még jó, mert lehet a Zöld szigetet nézzük meg, azt a mesterséges valamit a tenger partján. Ibrahim is odavan a tengerért, mondta, annyira, hogy az internetes azonosítói is általában tartalmazzák valamilyen formában a „seabird” szót. Szerintem még ma este is a cipőméretemen rágódott, mert vásárlós szerepjáték volt, és meg akarta venni, de amikor megmondtam a méretet, leesett az álla. Otthon kétszer esett meg így a történet, ahogy ezt elmesélem, a kérdést úgy tették fel, „Te jó ég, hányas lábad van neked, ötvenhatos???” és a válasz ez volt rá: „Nem, egy másik forradalom, a negyvennyolcas”. A lányok találtak meg a szünetben, bizalmasan, egyesével, előbb a hogylétemről érdeklődve, majd közelebb hajolva gratuláltak a szerkesztett képeimhez, bár a lelkükre kötöttem, hogy nem én csináltam. Badr szegény beteg volt, most jött ki tegnap a kórházból, és egy újabb nyelvi versenyt helyezett kilátásba. Hazatérvén jelentekeztem holnapra a „Scientific Club” látogatására, ez az első sakan által szervezett út, vagy legalábbis az első, ami publikus, sajnos lenne más dolgom is, de ezt nem akarom kihagyni. Próbáltam rábeszélni a többieket, de senki nem lelkesedett érte annyira. Délután bementem a városba, a szúkban, és a kínai piacon kutatni újabb kellékek után. Egyedül, de nem is hiányzott senki.

Sokkal jobb eredménnyel zárult, mint a tegnapi Ikea. Egyszerre éreztem magam kartalan, lábtalan fekete lovagnak a kellékeim nélkül, és MacGyvernek, mint a világ végén fogpiszkálóból házat építő szerencselovagnak. Jó vételeket csináltam, és még egész jó dolgokat hozok itt össze a nulláról, a legkülönbözőbb dolgok alkotórészeiből. A halálom, amikor az eladó megkérdezi, mire kell, ezen már otthon is fennakadok, mert hülyén hangzik az igazság, elképzelni nem tudja, talán meg sem érti, ha elmondom. Ha otthon ez a helyzet, ne várja itt tőlem senki, hogy beavatom. A vásárolt tárgyak közül egyet sem fogok rendeltetésszerűen használni, némelyiket nem is lehetne. A kedvencem az a négy teniszlabda, amit zsonglőrlabdának vettem a kínaiaktól, az egészet százötven forintért. Másra amúgysem jó, teniszre meg végképp nem. Először is nem gömb, hanem inkább dodekaéder, másodszor meg nem pattog. Zuhan, és becsapódik. Röhögnivaló. Este aztán későig ezermesterkedtem, nagyon remélem, nem hiába.

4 komment

Címkék: fotok tanora elmentem


A bejegyzés trackback címe:

https://300nap.blog.hu/api/trackback/id/tr43221885

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ecó 2007.11.07. 23:53:43

Ez ugyanaz a macska, mint az internet place-en??

Józsi 2007.11.09. 20:36:15

Szerintem ez az én macskám! Tegnap óta nyomát se láttam, és amilyen világjáró, tuti, hogy arrafele kódorog:P

Ecó 2007.11.10. 00:50:01

Úgy érted, hogy teleportált a macsod??? :D

Józsi 2007.11.10. 17:44:19

Én nem tudom, hogy csinálta, de egyszer meglesem és eltanulom tőle;-) Egyébként nem kell aggódni, már itthon van, még a sivatagi homokot is kirázta a szőréből, nehogy lebukjon!