HTML

300 nap Kuvaitban

"Zavarban voltam, mert épp imaidőben értem haza, és az emeleti imaszőnyeg csupán két méterre van az ajtómtól...richtig ilyenkor nem találja a kulcsát az ember..."

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Címkék

Címkefelhő

Friss topikok

2007.10.02. 11:51 -md-

Hetedik nap – Pénz és barátok

Kellemes órát töltöttem a nagykövetségen, majd Zsolt, a konzul felajánlotta, hogy Mr. Raja, aki odafelé is szállított engem, elkísér pénzt váltani, illetve telefonkártyát venni, ami csak kell. A pénzváltás gyorsan ment, kártyám is lett, csak még nem tudom használni, kell egy új telefonvonal, ahhoz egy új személyi, de ahhoz ma már lekéstem az ügyintézőt, mint a nyelvórámat is. Akartam venni még egy Kuwait – térképet, így bementünk egy papírboltba, ott aztán minden vackot árulnak, térkép mégsem volt, csak ország, falnyi méretben.
Hazafelé araszolgattunk a dugóban, de hát csoda ez, ahol egy főre átlag 7(!) személygépkocsi jut? (Ksawery statisztikája)
Október 22-én lesz a követségen az október huszonharmadiki buli, meg lesz hívva az itt élő kb. 300 magyar, szóval sokan, én is feltétlenül jöjjek, de mivel öltönyöm nincs, muszáj vegyek egy fekete nadrágot, és egy fehér inget. Sokan sokfélét mondanak az arabokról, miért nem komálják őket, íme az én egyik indokom: A mi a neved utáni második kérdés, hogy házas vagyok-e. Mondom nem. Erre azt kérdezi, miért nem? Hát… mert nem találtam még olyan lányt. Ezt sem tudja kellő válaszként értékelni, és megkérdezi, miért nem? De ez csak a szörnyűség egyik fele. A másik fele, az, hogy az ember belegondol, jé, tényleg, vajon miért nem? Szoktak kedvesen kérdezgetni, honnét jöttem, hogy vagyok, erre Kairóban már futásnak eredtem volna, vagy nekiugrottam volna az ipsének, itt tök kedvesen tudok válaszolni, beszélgetni. Jaj, azt már meséltem, hogy az emeletről csak én járok zuhanyozni? De legalább az valamennyire tiszta, ha már mindent esz a kosz errefelé. Ez is spéci ám. Egyrész csak papucsban, ez evidens. Van négy, vagy öt fülke, de a lefolyón spóroltak, csak kettő van. Azok a fülkék, amelyekben nincs lefolyó, egy kicsit lejtenek afelé, amelyikben van. Mindig a középsőt kell választani, semmiképp sem a lefolyósat, mert akkor nem érint az, ami a másikról lefolyik. Szegény Ksawery, egyszer csinálta csak rosszul, akkor folyt feléje valami… színes. Azóta inkább vár (mondjuk az ő szintjén sem használhatják sokan). Az ebéd babfőzelék volt, legalábbis olyan állaga volt, és a csicseriborsót, amit kihagytak belőle, bőven tettek a rizsbe. Volt egy húslevesnek látszó valami, na, mint kiderült gombaleves, amit ha otthoni, akkor utálok, de itt egész jó volt, vagy csak nagyon éhes az ember, ha Ramadán van? Grillcsirke következett, kifogástalan volt, és még tökéletesebbé tették a mellékelt grillezett zöldségek is. Pontosan eltalált édesítésű ananészlé, és a tepsiben szimpatikus, tálalva fenemód gusztustalan pudingszerű édesség. Ha nem lett volna desszert, akkor is a végére hagyom, annyira féltem tőle, olyan állaga volt, mint a hányásnak, nem túlzok. Színre csak fakó hányás. Ízre ez is valami kellemes édesség volt, enyhén kókuszos beütéssel, és képes volt feledtetni az állaga okozta traumákat. Az arabok igen rossz néven veszik, hogy társasági életem nulla, mármint egy arabéhoz képest biztos az, szerintem csak néhány kívánnivalót hagy maga után, de már van pénzem, így fel tudok végre ülni a buszra, körülnézni a városban, stb. Ksawery mondta, Ibrahim ma felosztotta a hallgatókat, majd holnap bemegyek kilencre, és megtárgyalom, hová tett, remélem a kezdőbe.

Címkék: fotok lakok megettem elmentem


A bejegyzés trackback címe:

https://300nap.blog.hu/api/trackback/id/tr30183419
Nincsenek hozzászólások.